A neves borászatokban használt borkezelési eljárásokkal és a borelemzést, mintabevizsgálást segítő laborok felszerelésével és működésével ismerkedtek az elmúlt hétvégén, július 8-án és 9-én szervezett tanulmányúton az RMGE Maros Szervezet és a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársai. Az RMGE Maros Szervezet részéről Fazakas Miklós elnök, Biró Csaba alelnök, dr. Kentelky Endre, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar kertészmérnöki tanszékének adjunktusa, Schuster Ernő borász és Fazakas Csaba vett részt a tanulmányúton.

 

 

Az RMGE Maros Szervezet által szervezett tanulmányúthoz csatlakozva Magyarországi neves borászatokba és a mellettük működő borlaboratóriumba látogattak az elmúlt napokban a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársai, annak érdekében, hogy a Partium térségében – Szatmárnémetiben – Székelyhídon – ugyanakkor a Székelyföldön, Marosvásárhelyen is kialakítandó borelemző-központok felszereléséhez és működtetéséhez minél több hasznos, releváns információt gyűjtsenek. Az erdélyi és a partiumi – ezen belül  a szatmári, szilágysági és székelyföldi – pincészetek, bortermelők munkáját segítő, megkönnyítő borlaborok létrehozását a Schams Ferenc Terv keretében a magyar Agrárminisztérium támogatja.

 

A tanulmányút első állomása Budajenőre, a Reisner-pincészetbe vezetett, ahol Reisner Tamás, a családi borászat vezetője fogadta az erdélyi, partiumi látogatókat. A pincészetben a borok kezeléséről és a hibás borok helyre hozásáról, feljavításáról volt szó, amit nem csak az elméletben, hanem gyakorlatban is bemutattak a résztvevőknek. A nedűkbe kevert, a borok javítására használt kőzetőrlemények hatását a sajátjaik mellett néhány hibás erdélyi bormintán is szemléltették. A házigazda szerint a pozitív változás idővel még látványosabb, a borba kevert porkoncentrátum ülepedéshez ugyanis hosszabb idő szükséges. De az elmélet működik – elevenítette fel a látottakat Fehér Gyula, amit Fazakas Miklós, az RMGE Maros Szervezet vezetője is megerősített.

Szó volt a borok fő derítőszeréről, a bentonitról is, kitérve arra, hogy a készítményt milyen borok esetében és milyen dózisban szabad alkalmazni.

 

 

A látogatás következő helyszíne a szekszárdi borvidékhez tartozó Szálka település, ezen belül is a Lajvér Pincészet volt. A borászat – amihez egy tekintélyes birtok is tartozik – lényegesen nagyobb termelési kapacitású: a Reisner-pincészet évi 15 ezer palackos termelésével szemben itt már évi 400 ezerre rúg a palackozott borok száma. A Lajvér Pincészetben kilátogattak a szőlősbe, majd megtekintették a szőlő feldolgozásának technológiai útját is. A házigazdák megmutatták a bogyózó-szerkezetet és a prést, majd a pincészet borlaboratóriumában folytatódott a bemutató, ahol a felszerelésről, az elvégezhető elemzések spektrumáról volt szó. „A laborban pontosan bemutatták, mi hogyan működik. Számunkra különösen fontos volt ez a rész, hiszen hasznos tanácsokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből a partiumi borlaborokba milyen kaliberű felszereléseket érdemes vásárolnunk” – szögezte le Fehér Gyula, falugazdász.