Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák, akik tavasszal és ősszel értékesíthető terményeikkel pályáznak. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak, a szaktárca végül a régi gyakorlat mellett döntött. 

A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás • Fotó: Makkay József

Nem csak a hagyományos zöldségtermesztő vidékeken, hanem Erdély-szerte élénk az érdeklődés a bukaresti kormány által nemrég meghirdetett, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőket célzó úgynevezett de minimis támogatása iránt, amelyet tavaszi és őszi időszakra egyaránt lehet igényelni. A 45 millió euró (225 millió lej) értékű idei keretösszegből a legalább 1000 négyzetméteren paradicsomot termesztő gazdák a március 1. és június 10. között értékesített terményeikért 3 ezer eurós támogatást kaphatnak.

Az október 15-től december 9-ig tartó őszi ciklusra azok pályázhatnak, akik paprikát, uborkát, zöldpaszulyt, salátát, spenótot és zöldhagymát termesztenek fólia alatt vagy üvegházban. A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás, az őszi periódusra a felsorolt zöldségek közül lehet egyetlen termékkel pályázni, paradicsommal viszont nem. A kormányrendeletben szerepelnek az ezer négyzetméterre megkövetelt termésmennyiségek is. A gazda akkor jut hozzá az állami támogatáshoz, ha paradicsomból 3000, paprikából 2000 kilogrammot, salátából legalább 10 ezer tövet, zöldhagymából pedig minimum 100 ezer szálat tud értékesíteni. Elszámoláskor az értékesített termésmennyiséget az őstermelői könyv lapjaival vagy a vállalkozó gazdák nyugtával és számlákkal igazolhatják. A 2019 őszéig hivatalban lévő szociáldemokrata (PSD) kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea által bevezetett paradicsomprogramot tavaly módosították. A nemzeti liberális (PNL) agrárminiszter, Adrian Oros előbb meg akarta szüntetni, de miután a gazdák felháborodásával szembesült, a programot a 2021-es esztendőre is meghirdette, kibővítve azt más zöldségfélékkel is. Ennek lett a folytatása az idei de minimis zöldségtermesztési támogatás.

Beruházásra kérnek állami támogatást

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a törvénytervezet előkészítését megelőzően több romániai gazdaszervezettel közösen vett részt a szakminisztérium által meghirdetett konzultáción. Fazakas Miklós, a Maros megyei szervezet vezetője – aki agrárvállalkozóként egy hektár területen termeszt fólia alatt zöldséget – a Krónikának elmondta: a mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszéléseken a miniszter tudomására hozták a gazdaszervezetek álláspontját, amely végül mégsem került be a kormányrendeletbe. A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó szerint azért mutatkozik nagy érdeklődés a program iránt, mert a mezőgazdaság mai nehéz helyzetében a gazdák „ki vannak éhezve” az ilyen típusú támogatásokra. A nagy árdrágulások miatt óriási forráshiány nehezedik az agráriumra. „Romániában alig van kisgazdáknak szánt de minimis támogatás. A miniszternek azt javasoltam, hogy ne ebben a formában segítsék a kis területeken dolgozó zöldségtermesztőket, hanem beruházásra, fejlesztésre kapjanak támogatást. A gazda növelhesse a fóliaházak felületét, vásárolhasson kazánt fűtéshez, vagy más beruházásra költhesse el a pénz. Példaként a sikeres magyarországi Pro Economica típusú, 20 ezer eurós támogatást hoztam föl, de sajnos a minisztérium részéről semmiféle fogadókészség nem volt az RMGE Maros javaslataira” – panaszolta a mezőgazdasági szakember.

 

Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó fóliasátrában • Fotó: Makkay József

 

Trükközéssel lehet hozzájutni a pénzhez

A gazdaszervezet vezetője szerint több gond is van a meghirdetett zöldségtámogatási pályázatokkal. Legnagyobb probléma, hogy a tavaszi időszakra kizárólag paradicsomra lehet pályázni.

A korábbi évek tapasztalata szerint paradicsomból túltermelés keletkezik, a kisgazdák pedig terményeikkel nem jutnak be az üzletekbe.

A kistermelő csak zöldségpiacokon értékesítheti áruját, ahol korlátozott a kereslet, mert az emberek többsége zöldségesüzletekben, illetve áruházakban vásárol, ahova a kisgazdák jobb minőségű, de drágább paradicsomja eleve nem jut el, így a program eredeti rendeltetése nem teljesülhet. Mivel a gazdák mindenáron hozzá akarnak jutni a tavaszi 3 ezer, illetve az őszi ezereurós támogatáshoz, kénytelenek „trükközésekhez” folyamodni, így a zöldségek sokszor csak papíron cserélnek gazdák.

A Maros megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az volna a cél, hogy egész évben legyen hazai termelésű friss zöldség a kereskedelemben, az áruházak polcain. Ehhez azonban beruházás kell, hogy a primőrt, illetve az egyéb zöldségeket termelő kisgazdaságok megerősödjenek, és meg tudják vásárolni a gépeket, berendezéseket, a fóliaházakat vagy a termeléshez szükséges imputanyagokat.

Fazakas Miklós európai uniós példákat sorol, ahol a de minimis típusú támogatások zöme beruházást szolgál. A 3–4 ezer euró erre a célra nagyon kevés, ezért a román kormány kitalált egy középutat, ami politikai tőkét jelent a kormányzó pártok számára, ugyanakkor a kisgazdák állami támogatásként kapnak egy minimális pénzösszeget, amely a gazdaságukon alig segít valamit, a hazai zöldségtermesztés helyzete pedig ettől nem javul.

A magyar példa a járható út

„A kisgazdaságok a romániai mezőgazdasági támogatási rendszer mostohagyerekei. Hasznos de minimis támogatás nem létezik Romániában, az európai uniós forrásból igényelhető 15 ezer eurós pályázat pedig annyira bonyolult, hogy a legtöbb kisgazdának esélye sincs lehívni” – hívta fel a figyelmet lapunknak Fazakas, aki szerint a magyarországi kormányforrásokból érkezett mezőségi és székelyföldi de minimis támogatás lehetne a román kormány számára is mérce, hiszen leegyszerűsített, az átlagos gazda számára is könnyen áttekinthető pályázási formának bizonyult.

A magyar támogatás sikere már bebizonyította, hogy a romániai kisgazdák számára is ez a fajta állami támogatás lehetne a járható út. A nagyobb területen zöldségtermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozások számára – mint amilyen a nyárádkarácsoni gazda farmja is – az évi 3–4 ezer eurós kormányzati támogatás annyira kevés, hogy nem befolyásolja a cég éves bevételeit.

Az áruházláncoknak termelt paradicsomot, paprikát, illetve szabadföldi termesztésből származó káposztát és egyéb zöldségféléket értékesítő Maros megyei farmer szerint hosszú évekkel ezelőtt zöldségesfarmja hektáronként évi 15 ezer eurós támogatást kapott a szokványos területalapú támogatás kiegészítéseként. Többéves folyamatos zsugorodás után ez az összeg idénre kétezer euróra csökkent. Miközben az országos szinten meghatározott zöldségtermesztési keretösszeg változatlan maradt, egyre több igénylő cég között osztották el a tíz évvel ezelőtti pénzösszeget. Ebből is látszik a kormány hozzáállása egy-egy mezőgazdasági területhez. Nem véletlen, hogy a forráshiánnyal küzdő romániai kisgazdák és agrárvállalkozók továbbra sem vehetik fel a versenyt a külföldi beszállítókkal, akik olcsó áron árasztják el áruházainkat zöldséggel és gyümölccsel egyaránt.

 

Forrás: https://kronikaonline.ro/gazdasag/nem-hatekony-a-kisgazdaknak-szant-zoldsegtamogatas-n-a-gazdaszervezetek-fejlesztest-kernek-a-kormanytol-a-kisgazdasagok-szamara?fbclid=IwAR0L5SeGVkRtSAJhu_Ajwtk4jJCtAQCYGgS9WFTZDXybB2Mz2VXhhmPhxk8#

Makkay József